Van még hová fejlődni

Még sosem fordult elő velem olyan, amikor ennyire keveset kellett várnom az év első meccsélményére, mint 2026-ban, ugyanis ezúttal már az újévi hosszú hétvégén hívott a lelátó - ebben nem csak az egykori munkatársam kiváló társasága motivált, hanem az is, hogy életemben először tekinthettem meg a helyszínen egy külföldi bajnoki mérkőzést. Ráadásul ehhez még csak utazásra sem volt szükségem, hiszen az idei szezontól az osztrák székhelyű ICEHL-ben szereplő Fradi jégkorongcsapatának rangadójára látogattam ki, melynek keretében kedvenceim a liga másik magyar klubját, az Alba Volánt fogadták.

A rendhagyó párosítás fokozott érdeklődést váltott ki, így a mieink hazai pályájaként szolgáló Tüskecsarnokban már fél órával a kezdés előtt telt ház, azaz több mint kétezres közönség gyűlt össze. Nem véletlenül, mert az együttesek a forduló előtt a tabellán egymás közelében helyezkedtek el, ezáltal a presztízs mellett az is hajthatta őket, hogy egy esetleges győzelemmel lépéselőnybe kerülhettek közvetlen riválisaikkal szemben a rájátszást érő első tíz helyezésének valamelyikéért vívott küzdelemben. A meccs esélyeseként viszont inkább a fehérváriak számítottak, mivel a vendégek már jó ideje nem újoncként gyűjthetik a tapasztalataikat ebben a bajnokságban, a Fradi pedig példátlan sérüléshullámmal kényszerült megküzdeni a karácsonyi időszakban, olyannyira, hogy még a találkozó előtt a nem éppen a nyugati szomszédaink ligájának színvonalát idéző BJA HC-tól is igazolt játékost - konkrétan a csaknem kimondhatatlan nevű Schlekmann Márkot - a létszámhiány enyhítése érdekében... Ezért meglepetésként hatott, hogy a kedvenceim hamar megszerezték a vezetést, különösen, ha a mérkőzés képét néztük, a Volán ugyanis a legelejétől hatalmas mezőnyfölényt alakított ki. Egy ideig a kiválóan védő kapusunk, Bálizs Bence védéseinek, illetve némi isteni közbeavatkozásnak is köszönhetően tartottuk az 1-0-ás állást, a harmad derekán ugyanakkor két létszámelőnyös helyzetüket is kíméletlenül gólra váltották a fehérváriak, így a szünet előtt már a mieink futottak az egyenlítésért - lehetőségeink viszont csak emberfórnál adódtak, melyek azonban csak a bosszankodásunkra adtak okot, hiszen öt a három ellen sem sikerült betalálnunk a vendégeknek, egy pontos távoli Fradi-lövés pedig a kapuvasról vágódott ki.

A második játékrészben egy rövid időre visszatért a remény, amikor néhány másodperc elteltével egalizáltak a kedvenceim, melyre az ellenfél nagyon rövid időn belül két góllal válaszolt. Bálizs többszöri bravúrjai nélkül még ennél is nagyobb lehetett volna a különbség, így amíg a Volán szurkolói joggal ünnepeltek, addig a hazai oldalon a túlnyomórészt magyar hokisokból álló második-harmadik sorunk gyengeségén kesereghettünk, eközben pedig aggódva figyelhettük a híreket arról is, hogy a mieink futballcsapatának kulcsfigurája, Varga Barnabás mikor ír alá az AEK Athén-nál (ez a meccs végéig nem történt meg)... A harmad második felében aztán felélénkültek a kedvenceim, már egyenlő létszámnál szövögették támadásaikat, melyből egy hazai szépítő találat is született. Több sem kellett, a műsorközlő segítségével végre hallattuk hangunkat drukkertársaimmal egy "Hajrá Fradi!"-felelgetős formájában (úgy látszik, a jégkorongban a mieink "kicsik" a fehérváriakhoz képest...) - ezalatt a kedvenceim kidolgoztak pár helyzetet, de a ziccereink kivétel nélkül kimaradtak, így az utolsó játékrész előtt már csak a csodában bízhattunk...

...amely azonban menetrendszerűen nem érkezett el. Noha a harmad elején a Fradi megint szerzett egy gólt, melyet hosszas videózás után nagy bánatunkra elvettek, azonban a mieink ekkorra szemmel láthatóan elkészültek az erejükkel. A vendégek emiatt úgy hatoltak át a hazai védelmen, mint kés a vajon, és két újabb találatot értek el, mellyel hamar ki is alakult a kedvenceim számára a játék összképe talán hízelgő 3-6-os végeredmény. Eksztázisban ünnepelhettek tehát a Volán szurkolói, hiszen nemcsak egy egyszerű sikerrel, hanem egy elég fölényes győzelemmel léptek el a tabellán attól a Fraditól, amelytől sokkal pontosabb és magabiztosabb teljesítmény kell a bajnokság alapszakaszának hátralévő részében a playoff-ba kerüléshez - legalábbis ebben állapodtunk meg hazafelé az ismerősömmel a hirtelen kifejezetten téliesre fordult időjárással dacolva. De hátha tartogat még pozitív fordulatokat ez az év, akár a mieink, mind pedig saját magam vagy a hazám számára! :)