Az a fránya sporttárs...
Noha ezen a hétvégén hirtelen a novemberben szokásosra fordult az eddig már-már tavaszias időjárás, a vasárnap kora délutánt másodmagammal mégis meccsnézéssel töltöttük. Ezúttal Csomádot vettük célba, a nyugodt kis falu csapata a kismarosi labdarúgókat fogadta a Pest megyei III. osztály Északi csoportjában. A forduló előtt mindkét együttes a tabella középmezőnyében foglalt helyet, kiélezett összecsapásra volt kilátás.
A csomádi pálya egy domboldalban helyezkedik el, olyannyira, hogy a közönség nem is közvetlenül a pálya mellett tudja figyelni a mérkőzéseket, hanem magaslatról. Olyannyira, hogy a "lelátó" az olasz stadionokéra emlékeztet, létezik alsó és felső karéj, a felső részre még autóval is le lehet parkolni, az alsó karéj és a pálya közötti lejtőt pedig stílszerűen vadfogó háló választja el. Emellett a sportpálya különlegessége, hogy egy kis műfüves pálya mellett egy néhány éve épült, elég kulturáltan kinéző öltözőépületet is felhúztak. Ennek az oldalában egy egész jó büfé található, ahol az ablakból tökéletes rálátás van a játéktérre, így akár onnan is nyomon lehet követni a mérkőzéseket. Már ha éppen a csinos pultoslány vagy a sporttévé nem veszi el az ember figyelmét. :)
Az összecsapás első félideje igazi taktikai csatát hozott. Ekkor mindkét csapat jól megszervezte a védelmét, túl nagy kockázatokat nem vállaltak, benne volt a levegőben, hogy az első gólig sok érdemleges nem fog történni a pályán. Így is lett, mivel az első negyvenöt perc után még senki sem talált be, és még helyzetet sem igazán jegyezhettünk fel, így a körülbelül húsz néző talán az olaszos játék, talán a skandináv időjárás miatt meglehetősen komótosan érkezett vissza a domboldalba a szünet után.
A második játékrészben aztán hamar vezetést szereztek a hazaiak, egy bal oldalról, kb. huszonöt méterről a rövid oldalra érkező szabadrúgást alaposan benézett a kismarosiak kapusa, akiről a labda be is csorgott a hálóba. Az addig is kicsivel szervezettebben futballozó csomádiak úgy látszott, ettől vérszemet kaptak, formás támadásokat vezettek, de a legnagyobb helyzetet a vendégkapus rossz kijövetele után egy félpályáról kapura emelt labdából érték el, amely csak ereje miatt nem talált a kismarosiak kapujába. Ez a szituáció még jobban megzavarta a kismarosiakat, akik leginkább a hazaiak 96-os mezszámú, Luki becenevű középpályását nem tudták tartani a jobb szélen. A csomádi játékos ezt a lehetőséget ki is használta, a tizenhatoson belül befűzött három vendégvédőt, majd a kapust kicselezve talált a hálóba. Szépségdíjas találat volt, ezért már megérte kimenni, ha valakinek kétsége lett volna efelől. :)
Hamarosan újabb hazai támadás jött, akiknek egy játékosát igencsak felrúgták a tizenhatoson belül, a büntető azonban elmaradt. A közönség zúgolódott, mellettem meg is jegyezték, hogy "nem véletlen ez a színvonal, amíg a Puhl Sándor oszthatja az észt a tévében, változás itt nem lesz". Volt persze, aki ennél egyszerűbben fogalmazott, a partjelző tevékenységét is többször különböző jelzőkkel kérték számon. A pályán eközben úgy tűnt, sima lett a mérkőzés...
...ám ekkor feltámadtak a kismarosiak. A vendégek a második félidő derekán átvették a kezdeményezést, egyre többször eljutottak a kapuig, majd hamarosan elterült egy játékosuk a tizenhatoson belül. A domboldalon hallatszott a csattanás, előbb volt a baba, mint a labda, a síp azonban ezúttal is néma maradt. Rövidesen egy jobb oldali beadás után a kismarosiak a felső lécre bólintottak, majd a labda számukra szerencsétlenül nem befelé pattant. Fortuna ekkor még a csomádiakkal volt, de a hajrában egy újabb vendégfejes már utat talált a kapuba. Ekkor lett volna igazán izgalmas a maradék négy-öt perc, azonban a bíró a kismarosiak találatát érvénytelenítette. Ezt igazából senki sem értette rajta kívül, a hazai drukkerek közül valaki azt találta erre mondani, hogy "soha többé nem szidom ezt a bírót". Aztán a sporttárs tevékenysége miatt körülbelül olyan fogadalom volt ez ezen a délutánon, mint szilveszter este egy buliban korlátlan alkoholfogyasztás mellett megígérni, hogy nem iszol. :) Valljuk be, a játékvezetés színvonala még a péntek éjjeli, Vakegér tőzsdekocsma-beli Shygys-haknit is alulmúlta.
A vége 2-0 lett, a csomádiak talán megérdemelten nyertek, de ki tudja, hogyan alakul a meccs a játékvezetés hibái nélkül. Viszont a helyszín kifejezetten tetszett, és a színvonal is magasabb volt egy átlag hatodosztályú mérkőzésnél.
