Aki korán kel, rangadót nyer...

Egy péntek esti, barátokkal közös italozás alkalmából jött az ötlet, hogy a hétvégén ki kellene nézni a budai oldal talán leghagyományosabb rangadójára. Nos, szombaton nemcsak a másnap jött el, hanem a Pénzügyőr-III. Kerület meccs is a jelenlétünkben, az NB III Nyugati csoportjából.

A hazaiak Pasaréti úti sporttelepén már korábban is jártam, azonban legutóbbi látogatásom óta feltűnt, hogy a pálya időközben villanyvilágítást kapott, a kis lelátóra zöld székeket szereltek fel, a Hűvösvölgy felőli kapu mögött pedig egy elkülönített vendégszektort is kialakítottak, sőt, még egy eredményjelzőt is felszereltek. Ezzel már nemcsak a főváros talán leghangulatosabb pályájáról beszélhetünk, hanem felszereltségében is azért kezd egy igazi stadionra emlékeztetni az egész. A másik, szokatlan dolog viszont a "derbinek" szólt. Noha Budapest hagyományos rivalizálásai jellemzően a pesti oldalon összpontosulnak, a mérkőzésnek rögtön látszott a rangja, a közönség létszáma többszöröse volt egy átlag Pénzügyőr-meccsnek. Sokan érkeztek Óbudáról, még ultrák is, akik az ingyenes szektorban helyezkedtek el, ami azt jelentette, hogy az utcáról, a sporttelep kerítése mögül figyelték az összecsapást (a fináncok vehemensebb szurkolói átkiabálva próbáltak is érdeklődni, hogy miért nem vesznek jegyet...). A hazai oldalon egy néhány fős, idősebb keménymag csinálta a hangulatot, egy megafonnal megspékelve.

Minden adott volt egy jó kis meccsélményhez, még akkor is, ha a vendégek a tabella első harmadában, a Pénzügyőr viszont kieső helyen kezdte a fordulót. Kezdéskor felharsant hazai oldalon a "Hajrá Pénzügy!" és az "Űzzétek, hajtsátok!" rigmus, noha utóbbit egy vadászaton jobban el tudnám képzelni, de ez legyen a legnagyobb probléma vele. :) Körülöttünk a lelkesedést azonban hamar lehűtötte, hogy egy szöglet után már a legelején megszerezte a vezetést a III. Kerület, a korábbi fradista és magyar válogatott Gyepes Gábor fejjel talált a Pénzügyőr kapujába. Gyepes szemmel láthatóan felszedett néhány (?) kilót a versenysúlyához képest, és már az ötödik percben olybár tűnt a lelátóról, hogy fárad. Ezt többen ki is szúrták, "kérj cserét, Gáborka!", szólt a biztatás a hazaiból, de volt, aki csak megkérdezte a találata után, hogy "ez még él?". Él, mi több, a helyezkedése kiváló ezen a szinten, a vendégek védelmének talán legstabilabb pontja volt.

Hamarosan kettőre nőtt a III. Kerület előnye, sőt, negyed órával a kezdés után az sem lett volna meglepő, ha harmadszor is betalálnak a vendégek. Lelkesen daloltak az óbudai ultrák a kerítésnél, míg a Pénzügyőr szimpatizánsai nagyrészt csendesek voltak... nem játszott valami jól a csapatuk, az egész félidőből egy fejesüket jegyeztem talán meg. A kedélyeket olykor a meccs női játékvezetője korbácsolta fel, a hazai oldalon például úgy biztatták őt, hogy "Sári, ne hagyd, hogy ezek megfogdossanak", amikor a vendégjátékosok több ízben is elég határozottan próbálták meggyőzni álláspontjukról. A spori azonban még határozottabb maradt, alacsony termete ellenére is (meg kell jegyeznem, szerintem kifejezetten jól vezette a mérkőzést).

A szünetben viszont rendezte a sorokat a hazai csapat, bár nem emiatt füstölögtek a III. Kerület ultrái a félidő elején, akik egy ötletes, "Buzsáky, make III. Kerületi TVE great again" molinót feszítettek ki Donald Trump után szabadon, sőt, még Delhusa Gjon Nika se perimeno című örökbecsű klasszikusát is felidézték a második félidőben. A helyzeteket viszont a Pénzügyőr dolgozta ki, előbb az óbudaiak kapusa hárított nagyot, majd egy hazai fejes szállt nem sokkal a vendégkapu fölé. Ekkor már a mezőnyfölény is a fináncoké volt, bár az óbudaiak így is kidolgoztak egy nagy ziccert, a hazaiak védése után a zöld-fehérek kapusára ekkor többen megjegyezték, hogy "végre megfogta", mivel ezidáig nem sokat találkozott a labdával. :) Ahogy fogyott az idő, egyre jobban beszorultak a III. kerületiek, bár az "érik a gól, Pénzügyőr-gól" rigmus csak a hajrában vált valósággá, néhány perccel a vége előtt szépített is a hazai csapat. Ezután már nem sok érdemleges történt, az óbudaiak ünnepelhettek, egy rangadó után ez akkor is természetes, ha a feljutásra már csak matematikai esélyük van, hiába van még fél szezon hátra. A Pénzügyőr maradt kieső, nem lesz könnyű feladat megőrizniük tagságukat a harmadosztályban. Tudhatják ezt a szurkolóik is, volt, aki a villamos felé már a BLSZ I. osztályát emlegette bánatában...

Összességében egy olyan párosításon vagyok túl, amely ha a pályán mutatottak alapján nem is, de körítésében egy osztállyal magasabban is megállta volna a helyét. Csak remélni tudom, hogy nem a tavaszi visszavágó lesz hosszú ideig az utolsó a sorban.